Húslovak: másoknak jó üzlet
Magyar hobbilovas és ménesgazda számára egyaránt riasztó az, hogy a lovat egyes nagy hagyományú nemzetek békeidőben is tápláléknak tekintik. Bár néhány hazai bevásárló piacon - ahol a zöldség és gyümölcs mellett hentesbolt is akad - kapható feldolgozott lóhús, ez semmiképpen nem tartozik a magyar lakosság hétköznapi táplálékai közé.
Sokan kifejezetten viszolyognak még a lóhúsevés gondolatától is, másokat pedig a világháború ínséges időszakára emlékeztet, amikor az elhullott lovakból vágtak ki darabokat - miközben az alkalmi „mészárost" bármikor leteríthette egy eltévedt golyó.
Ellenérzésüket az sem csökkenti, hogy egy szakmai felmérés szerint egyáltalán nem biztos, hogy a nálunk lószalámi és lókolbász néven forgalmazott termékek csakugyan lóból készülnek.
Annál inkább elfogadott ez a táplálék Franciaországban. Itáliában és a Benelux államokban. Mivel a ló húsa koleszterinben jóval szegényebb a sertésénél - de még a marháénál is -, így betegek és idősek is nyugodtan fogyaszthatják.
Alacsony kalóriatartalmával (113 kcal/100 g) csak a fogoly, fácán, vadnyúl vetekedhet, a csirkemell és a vaddisznó-színhús kalóriatartalma pedig egyezik vele. A jó minőségű lóhús egyébként a kergemarhakór. a száj- és körömfájás járvány előtt sem volt olcsó cikk Nyugat-Európában. A franciák és az olaszok importigényüket lényegében lengyelországi szállításokból fedezik. Ott leginkább a mezőgazdasági munkából kiselejtezett állatokat hizlalják fel, és adják el - ez a szerepkör Magyarországon a jól ismert „lókupecekre" hárul.
Az EU legfőbb lóhúsfogyasztói
| Ország | Lóhúsfogyasztás aránya* (%) |
| Olaszország | 51,2 |
| Franciaország | 22,2 |
| Benelux államok | 9,2 |
*A teljes európai lóhúsfogyasztást 100%-nak véve
Jó kondíció esetén nincsen szükség a ló felhizlalására, rossz kondíció esetén pedig 45 nap hizlalás során naponta 1,2-1,3 kilogrammos testtömeg-gyarapodás érhető el. Eközben a mit sem sejtő állatoknak minimális a fehérjeigényük. Takarmányozásukra silókukorica-szilázs, répaszeletek, hőkezelt burgonya és gazdasági abrak (kukorica, roppantott árpa) szolgál.
Az Európai Unióban is kivételes helyzetű a lóhús: nincsen rá kvóta. Nagy előny a marhához képest, hogy az öreg lónak sem rosszabb a húsa. Külön ínyencségnek számít viszont - legalábbis a lóhúsfogyasztásban élenjáró országokban - a fiatal, akár még tejes csikó. Olaszországban többnyire 14 hónapos csikók (úgynevezett pecsenyecsikók) kerülnek a mészárszékre: vágási súlyuk kereken 400 kilogramm, ebből 280 kilogramm a színhús. A csikóhús azért is drága, mert a húskitermelés 1-2 éves korban a leggyengébb (57-60 százalék), utána már 70 százalék körüli.
Vágólótenyésztés és vágás
| Ország | Egyedszám | Gyártás (tonna) |
| Argentína | 255 000 | 55 600 |
| Brazília | 162 000 | 21 200 |
| Kazahsztán | 340 000 | 55 100 |
| Kína | 1 700 000 | 204 000 |
| Kirgizisztán | 150 000 | 25 000 |
| Lengyelország | 330 000 | 11 000 |
| Mexikó | 626 000 | 78 876 |
| Mongólia | 310 000 | 38 000 |
| Olaszország | 350 000 | 48 000 |
| Világszerte* | 4 727 829 | 720 168 |
*A táblázatban nem szereplő országokéval együtt
Forrás: Animal Welfare 2005; Haszon gyűjtés
Magyarországon nincsen vágóhíd a lovaknak, ezért élő húslovakat exportálnak, jellemzően Olaszországba viszik ki őket az érdekelt itáliai cégek. Egy hazai felvásárló öt mázsa felett jelenleg kilogrammonként 250 forintot ad az állatért, hat mázsa fölött pedig kilónként 320 forintot. Ősszel, a legeltetési szezon után a leggyengébbek az árak. Az elmúlt évek nyomott értékesítési árai Ukrajna és Románia színrelépésének is köszönhetők. Pedig hazánknak minden adottsága megvan a vágólovak iparszerű tartására: nagy és kihasználatlan legelők (lovanként nagyjából másfél hektár az igény) és olcsó takarmány.
Hidegvérű lovak hizlalása
Főleg nagy kiterjedésű, rosszabb adottságú földeken érdemes húslótenyésztéssel foglalkozni. Az ilyen lovak tartása a védett rétek legelőhasznosításában komoly szerephez juthat. A tenyésztés előnye, hogy a lóhúsra nincs EU-kvóta. Hidegvérű ló hizlalása (Olaszország, Franciaország):
|
A magyar export elhanyagolható Lengyelország és a balti államok kiviteléhez képest. Lengyelország évente 40 ezer élő lovat exportál, 90 százalékát Olaszországba. Egyébként az USA a világ legnagyobb lóhús-exportálója, évente 50 ezer tonnával - annak ellenére, hogy az angolszász országokban még kevésbé „sikkes" dolog a húslótartás, mint nálunk. A nemzetközi üzletre Uruguay és Argentína is kezdenek felfigyelni, ezekben az országokban ráadásul nem fagyosak a telek.
Korábban több nemzetközi botrány is támadt a leszállítás elképesztően rossz körülményei miatt. Az uniós rendelkezéseket azóta módosították: a lovakat legföljebb nyolc órán át lehet megállás nélkül szállítani, és kötelező kijelölni az etető- és itatóhelyeket. Ám a gyakorlatban ez sokszor csak azt jelenti, hogy a szállító igazolást kér az előírásos helyen - majd rögtön továbbhajt.









Hozzászólások
megertem, hogy a beteg es hasznalhatatlan lovak csak viszik a penzt , de azt nem ertem meg,hogy attol miert kell vagoba vinni??? vigyek el a Zakuszka tanyara vagy a Bottyian(nem tudom hogy kell irni) Equushoz… vagy ha mar levagjak, altassak el, h ne fajjon neki…
de nem tudom elkepzelni,h aki imadja a lovat, miert adja vagoba????
no meg hogy KIFEJEZETTEN vagni valo lovakat tenyesztenek… ez undorito…
Soha többet nem veszek nála semmit!!!!!!!!! !!!!!
És k.b…túl mérges voltam rá. Igaz Magyar ember nem eszik lovat!
Ha ez az oldal arról szól, hogy hányan szeretik a lovakat akkor miért kell leírni h. hogy kel lovat hizlalni ?-_-"
Ha vágóhíd ellen vagytok:
http://www.facebook.com/home.php?sk=group_201383589889672&ap=1
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.