A szerződés tartalmazza az eladó és a vevő pontos adatait, a ló pontos adatait (azonosítás, bélyegzése!), valamint a közösen kialkudott vételárat. Fontos része a szerződésnek, hogy a ló szállítása kinek a költségére, és kinek a kockázatára történik.

Szintén szerepeljen a szerződésben, hogy a ló elszállításának meddig kell megtörténnie, illetve ha nem történik meg, a további tartás költsége és kockázata kit terhel, és milyen mértékben.

A szerződésben fel kell tüntetni minden olyan adatot, tényt, amely az üzlet kialakításában szerepet játszott, vagyis a ló egészségi állapotára vonatkozó a vevő tudomására hozott tény, vagy egyéb információ.

Érdemes a szerződésbe foglalni a lóval átadott/átvett okmányok felsorolását (pl. marhalevél, fedeztetési jegy, esetleg lóútlevél, származási lap). Értékes tenyészállatok esetén indokolt lehet a származás vérfaktoranalízis (esetleg DNS vizsgálat) alapján történő igazolása is.

Nagy értékű lovak esetén egyre inkább szokásba jön a lábak röntgenfelvételeinek elkészíttetése, amely ilyen esetben szintén képezze a szerződés mellékletét. A szokásjog szerint a lóval jár egy kötőfék, ami az elszállításához szükséges is.

Kancák esetében ne feledkezzünk meg a vemhességi állapot tisztázásáról, és ha ennek az üzlet szempontjából van jelentősége, írásban rögzítsük azt. Szintén a későbbi viták elkerülése érdekében érdemes állatorvosi igazolást csatolni a szerződéshez a vemhességről. Ez néhány ezer forintos költség, és mind a vevő, mind az eladó számára megnyugtató.

Ultrahangos készülékkel kb. 17-19 napos vemhesség már kimutatható, viszont mivel egy fiatal vehem nyomtalanul szívódhat fel, ezért a szerződő feleknek fontos tudni, hogy az adásvétel pillanatában vemhes-e a ló. Ez még, sajnos, korántsem azt jelenti, hogy meg is fog elleni. A vemhesség bizonyítékaként ne fogadjunk el olyan „vizsgálati eredményt", hogy „nem látja mekkora hasa van?!", vagy „ez úgy rúgja a mént, mint a géppuska, biztos, hogy vemhes!".

Jó tudni, hogy vannak úgynevezett szavatossági hibák, melyek eltitkolása esetén az eladó a lovat köteles visszavásárolni. Ilyen a hörgősség, a kehesség, a karórágás, szitálás. Amennyiben a korrekt eladó valamelyik ilyen hibát a vevővel közölte, és az a lóra annak ellenére igényt tart, akkor az eladó érdeke, hogy a szerződésben is rögzítsék ezt a tényt.

(Forrás: Lótartás a családban, Gazda Kiadó)