Ennek témájául a hidegvérű ló hasznosítását választották napjainkban.

Különösen érdekes volt ez a téma azért is, mert a hidegvérű lovak eddig még sohasem álltak egy rangos rendezvény középpontjában, sőt azt mondhatnánk, hogy mindig is egy kicsit a lótenyésztés mostohagyerekének számított ez a fajtacsoport.

Szegény málé hústornyok a háttérben, kemény munkával keresték a betevőjüket, és a legtöbbje még így is a vágóhídon kötött ki, míg melegvérű társaik a versenypályákon, lovardákban, könnyű hintók elé fogva „parádéztak”.

A fejlettebb lovas élettel rendelkező országokban persze a hidegvérűnek is keresik a helyét és modern szerepét, hogy legalább a fajták fennmaradjanak, és megtalálják helyüket, lehetőleg jó távol a szalámigyártól.

A kaposvári rendezvény azt mutatta, hogy hozzánk is elérkezett a változás szele, és a hidegvérű ló egyre nagyobb szerepet kap, mint hobbiló (akár nyereg alatt is), terápiás ló, lovasbemutatók szereplője, s nem utolsósorban mint géntartalék.

Kaposvár hagyományosan is a hidegvérű ló hazája, így nem volt meglepetés a kiállításon bemutatott mintegy negyven(!) hidegvérű ló magas színvonala.

Markos László, a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület vezetője előadásában elmondta, hogy hazánkban mindig is a ló nyereg alatti használata volt a középpontban. A nagy igaerőt képviselő hidegvérű lovakat nem keresték, hiszen az igaerőt az ökrök szolgáltatták abban az időben.

Sőt, amikor először megjelentek az országban a nehéztestű lovak, akkor is minden módon korlátozták elterjedésüket, féltve tőlük a katonai hátaslovak tenyésztését. S bár a múlt század elején már előfordult az országban a nóri, a pitzgaui, a pinkafői és a muraközi fajta, a tenyésztés legfontosabb feltétele, a törzskönyvezés csak a II. Világháború után kezdődött meg, és a magyar hidegvérű fajta csak 1954-ben kapott állami elismerést.

A fajta fenntartását ma a 302 taggal, 690 kancával, 107 magán- és 143 állami ménnel a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület végzi. Ki gondolná, hogy ez a fajta a hazai lóállományon belül arányában és számszerűen is növekszik?

Kovács-Mesterházi Zoltán, az Őrségi Nemzeti Park munkatársa, a hidegvérű ló igen széleskörű felhasználási lehetőségeiről beszélt. Az Őrség azért is fontos a hidegvérűek életében, mert itt folyik egy program a mára már csaknem teljesen felszámolódott muraközi állomány visszatenyésztésére. Ez a kisebb tömegű, mozgékonyabb hidegvérű fajta játszhatna igazán nagy szerepet az idegenforgalomban, az agro-turizmusban, a biotermelésben, mint környezetkínélő munkaerő, az erdőgazdaságban, mint a nehezen megközelíthető területek egyetlen vonóereje. Az előadó vetített képeiből is kiderült, hogy a könnyű kezelhetősége, taníthatósága révén egy igazán szerethető társállattal van dolgunk, mely robusztus megjelenése ellenére a gyerekek és az idősek számára is használható.

Persze nemcsak móka és kacagás az élet! néhány előadó a hagyományos hasznosításról is beszélt, mint például dr. Stefler József egyetemi tanár, aki előadásában a hidegvérű lovak gazdasági értékmérőit ismertette saját vizsgálatai alapján. Nemcsak hústermelő képességét, hanem tejtermelését is kiemelte, amellyel értékes és eladható termék állítható elő, gazdaságosan.

És jöttek külföldről is előadók. Göröndi Péter Szlovákiából érkezett, és megtudhattuk tőle, hogy a szlovák lóállomány a környező országokéhoz képest is alacsony, viszont a hidegvérűnek mégis nagy szerep jut a kiterjedt erdőségek, és az erdőművelés nagy gazdasági jelentősége miatt. A hucul és a nóri ló keresztezésével előállítottak egy igen megbízható kemény és erős lovat, amely kifejezetten az erdei munkára alkalmas. Szlovákiában népszerű versenyeket is rendeznek az erdőgazdaságokban dolgozó lovakkal, ezek az úgynevezett rönkhúzó versenyek, amelyek nagy erőt, és képzettséget igényelnek a lótól, és igen nagy látogatottságnak örvendenek.

Franciaországból a Loire menti régió lovas-szövetségétől érkezett előadók érdekes környezetvédelmi programokról számoltak be, amelyek keretében a lovat ismét visszaviszik a városokba. Több önkormányzat például a rendőrségét lovas-osztaggal erősítette, és a szemétszállításban, sőt a gyerekek iskolába szállításában is használ lovas fogatokat.

A mezőgazdaságban sem mondanak le a lóerőről, léteznek modern lóvontatású gépek, amelyek a kisgazdaságokban és a biotermelésben játszanak nagy szerepet. Külön kiemelték a szőlőművelésben használatos lovak jelentőségét. Jóllehet Franciaországban a hidegvérű lovak 80 százaléka hústermelési célokat szolgál, erről itt most nem esett szó, szívesen beszéltek azonban 9 hidegvérű fajtájukról, amelyek megjelenésükben és használhatóságában is igen különbözők.

Hajrá hidegvérű!